
Már nem bánok semmit.Őrzöm a szívemben.Egy esős nyári délután emléke.Szakadó eső….ülünk egy autóban…kezem a kezében…Egy semmibe révedő meleg barna szempár.Csend…és az összetartozás érzése…Ezt a lopott órát köszönöm meg most az életnek.Akkor néztem így az esőcseppeket.Nézem, ahogy az üvegnek csapódnak, kis patakok és semmik lesznek. Boldog voltam akkor, óvatosan, el sem hiszemül.Nem kellettek a szavak, ahhoz,…
Tovább »