Valamikor hónapokkal ezelőtt összetört bennem valami.
Padló.
És amikor padlón vagy, próbáld meg, amit ott találsz összeszedegetni.
Így találtam rá az írásra.
Írogatok.Firkálmányaim lelkem darabjai.
Lelkem törött cserepeit magammal hozva, így próbáltam összeragasztani.
Lassan-lassan sikerült is.
Legalább is úgy gondoltam.
Aztán:BANG!
Rámszakadt a múlt megint…
Egy régi kapcsolat felbukkanása.
Újból.
Az ember, akit nagyon szerettem, aki elől menekültem…
Aki nagyon fájt…
Mélyen, legbelül…
Úgy gondoltam, kaptam egy új esélyt mindent rendbehozni.
Hogy a törött cserepeket össze lehet ragasztani…
Lehetett volna…
De eltört megint…
És ő talán már sejti.
És most van vége.
Mélyen, legbelül…
Mert megtanultam…
Önmagam becsülni.
Kommentek