Barátnőm

Úristen!
Most ki hagyott el kit?
És most akkor mi van? Tényleg?
Barátnőm éjjel egykor zokogva meséli a sztorit, miszerint nem bírta tovább és kirakta a pasit.

Megijedek, felajánlom átmegyek, megnyugtatom, ágyba dugom,altatódalt is énekelek, csak már ne zokogjon!
Nem kell!- mondja ő, elég az, ha végighallgatom. Megteszem. Kábé hajnali négy mire abbahagyja a monológot.

Másnap éjszaka ugyanez a műsor. Hallgatom-zokog.Reggel fel kellene kelni, nem nagyon megy, de azért megpróbálom. Munkahelyen elbújok szúnyókálni, mert másképp nem bírom.

Hazafele beugrok a kis abc-be, csoki, süti,cigi, pia.Felfegyverkezve beállítok.
A következő órákban lerántjuk a leplet az összes hímről, némi tónusváltással: a melankóliából átcsapva csajbuliba.
Másnap köszönöm jól vagyok, csak éppen beteget kell jelentsek.
Igazából nem is lódítok.

Éppen a romjaimból kaparom össze magam, mikor beállít és sétát javasol.
Ok, benne vagyok. Szellőzünk hát a szabadban, közben haditervet kovácsol.
Sűrűn bólogatok. Térdig kopik a lábam, de kész a teljes stratégia, amit helyben is hagyok.

Másnap délután fodrásznál ülünk mind a ketten, mire észbe kapok színben- fazonban az enyém teljesen átalakult, az övé maradt, amilyen volt, mert neki “már úgy is mindegy” alapon. 
A soppingolásnál is ugyanez, nekem egy fillérem sem marad, míg ő sóhajtozva dobál vissza minden ruhadarabot.

Szóval nagyjából az első hét így lezajlott.
Annyi kiegészítéssel, hogy vasárnap egy csomó kaját kapok tőle ajándékba.
Mert neki étvágya sincs.
Kb két kilót hízok.

A következő héten ugyanez  a műsor, más sorrendben.
Már egyre inkább nem bírom. Éjszakázással, a cigit amúgy is utálom, a lila színű hajamat még inkább, a mérlegre már rá sem merek nézni. Nagyjából ennyi. 

A harmadik héten már ő vigasztal. nem baj, hogy karikás a szemem, hogy rászoktam a bagóra, hogy nincs pénzem, mert mindenem ruhára költöttem és ráadásul felébe már bele sem férek. Majd ő istápol.

Egy hónap múlva visszaköltözik a pasija. Dúl a love.
Én pedig szokhatok le egyedül a cigiről, a soppingolásról, a kajáról.

Azért próbálkozom, felhívom , hogy kocogjon velem délutánonként, ha nem gond.
Lila még a hajad?- kérdezi. Mert akkor inkább nem, különben meg majd beszélünk, vissza fog hívni.
Két hete  várom , hogy jelentkezzen….